EREDETI, NEMZETHŰ GONDOLATOK RÁCALMÁSON is!

Moonshine

      Tanulságos és rendkívül érdekes esemény zajlott szombaton este Rácalmáson, a Jankovich-kúria rendezvénytermében, ahol újabb baráti pódiumbeszélgetésnek lehetett tanúja a lelkes hallgatóság. A rendezvénysorozatnak, amely az Egy férfi, egy nő címet viseli, második estje is családias légkörben, izgalmas témákat feszegetve zajlott. (Jurák Kata és Stoffán György osztotta meg izgalmas nézeteit címmel a DUOL-ban jelent meg a szombati eseményről a tudósítás. (https://www.duol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jurak-kata-es-stoffan-gyorgy-osztotta-meg-izgalmas-nezeteit-2570032/)

Az Egy nő - Egy férfi a vállalt hivatáson át mutatja meg elköteleződésünket a világhoz, hazánkhoz - jobbról balra: Stoffán György, Jurák Kata, Pálinkás István

Bilibok Géza atya Tusnádfürdőről – Al-Csíkból! katolikus plébános soraival köszöntötték az egybegyűlteket, egyfajta alaphangot teremtve az aktuális és nemzeti gondolatokhoz, gondviseléshez egyaránt: 

Tusványos - 2018; Bilibok Géza és Stoffán György a dedikált könyvvel

    "Isten áldotta szép estét kívánok. Tisztelettel küldök egy rövid írást, melyet a Keresztény Szó katolikus hetilap leközölt, szerényen úgy gondolom, hogy találó. Isten áldást kívánom e nagyszerű kezdeményezéshez. Tisztelettel üdvözlök, minden keresztény nemzettestvért!

(Hidegség közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz tartozik, azonban külön egyházközség)

    "A hidegségi bérmálás végén, nemzeti imánk bejátszása közben egy kisiskolás kisfiú szíve tájékára tette kezét, és kissé hangosra sikeredetten mondta: „Ez az enyém!" Népviseletben volt, díszes csángós bunda, rajta gyönyörű motívumaival. Önkéntelenül is elfordítottam tekintetemet, kinéztem a templom ablakán, s láttam e ragyogást hegyeink gyémántjain a gyimesi vadvirágokban visszatükröződni, és ezt suttogtam magamban: nem nyíltatok hiába. „Hozz reá víg esztendőt" - rebegi szánk a hiteles imát, s érzem és tudom talán éltemben először, úgy, ahogy még soha, nem bűnhődtünk hiába: sem nyelvben, sem elszakadásunkban. Életünk alapszavát hallottam meg, s mondanám legyintve, hogy véletlenül; azonban üzenetként. Himnuszunk utolsó hangjai körülölelnek bennünket, s üzeni mindegyikünknek ilyen tisztán s néha alig érzékelhetően: „Ez az enyém!".

    Megköszönve az atya, Bilibók Géza sorait, arra kérjük Rácalmásról is, hogy vigyázva őrizze jó egészségben a nyájat, mert addig legalább tudjuk, hogy vagyunk! És nem hiába, mert (szívre tett kézzel mondhatjuk!): EZ AZ ENYÉM!

    A nemzeti elköteleződés és a jelen magyar kormány által kijelölt nemzetsratégia mentén a családról, a kereszténydemokrácia jelenkori üzenetéről is szóltak az érdeklődők. Egyetértve abban, hogy a globális viszonyokból nem kiszakadva a választás egyértelműen jelzi a magyarság szinte egész sorsába kódolt létezésüzenetet, most már Európára is kiterjesztve: gyermekeink védelme, az európai nemzetállamok családpolitikája és a demográfiai fordulat mentheti meg a kontinenst. 

     A második levél Deák-Sárosi László, PhD filmesztétától érkezett, velősen érintve a HUNYADI-FILM körül kialakult identitás-vitát éppúgy, mint a kulturkampfot. TELJES EGÉSZÉBEN KÖZÖLJÜK, mert szakmailag éppúgy nemzeti érdekeinket érintő kérdés, mint morálisan:

"Tisztelt jelenlévők, kedves honfitársak!

    Pálinkás István írókollégám kérésére írásban intézek egy rövid üzenetet e tanácskozás résztvevőihez.

    Magamról annyit egy mondatban, hogy a nevem Dr. Deák László, publikációkban Deák-Sárosi László; székely vagyok és magyar, hivatásomat tekintve pedig filmesztéta. Mindezt több fogcsattogtató újságíró, blogger, hozzászóló megkérdőjelezi a napokban, csak azért, mert hozzászóltam a Hunyadi Jánosról tervezett film forgatókönyve miatt kipattant parázs sajtóvitához.

Deák-Sárosi László filmesztéta

    Önöknek és a bírálóimnak elmondanám, hogy a témakörrel nem tegnap kezdtem el foglalkozni. Közel másfél évtizede számos filmelemzésben, tanulmányban, interjúban és egy könyvben is igyekszem felhívni a kedves olvasók figyelmét arra, hogy sok minden nincs rendben a magyarországi filmgyártással, különösen a történelmi jellegű filmekkel kapcsolatban. Ajánlom mindenkinek jó szívvel például A szimbolikus-retorikus film című könyvemet, illetve a Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után című tanulmányomat.

    Két éve, a posztmarxista és globalista Filmalap vezetése egy joghézagot kihasználva eltávolított engem a munkahelyemről, a Magyar Nemzeti Filmarchívumból, ahol tudományos munkatárs voltam. Nyilván, azért, mert szakmailag elhivatottan és a magyar nemzeti kultúra védelmében fejtettem ki a tevékenységemet. Gyakorlatilag egyedül foglalkoztam érdemben olyan témakörökkel, mint betiltott filmek, ügynökfilmek és 1956-os filmek.

     Azóta több panaszlevélben fordultam a Filmarchívum fenntartójának számító Miniszterelnökséghez azért, hogy orvosolják a helyzetet. Egyrészt helyezzenek vissza a munkakörömbe, de ennél sokkal fontosabb, hogy vizsgálják fölül a Magyar Nemzeti Filmarchívumot is bekebelező Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. tevékenységét, különös tekintettel a filmgyártásra is. Nem készültek ugyanis az elmúlt nyolc évben történelmi tárgyú játékfilmek. Amelyek elkészültek, nem a magyar nemzet sorskérdéseit tárgyalják, vagy nem a magyar nemzet nézőpontjából. Ha valami elkészült, mint a Szász Attila rendezte Örök tél (2018), ami az első játékfilm és az első hiteles játékfilm a Gulágra hurcolt magyar állampolgárokról, az kiszorul a tévéfilmek kategóriájába és terjeszthetőségi körébe. Kiváló alkotásról van szó, amely számos nemzetközi díjat nyert el, többnyire nem azokon a fesztiválokon, amelyek a nemzetközi internacionalista-globalista lobbi közvetlen befolyásolási körébe tartoznak.

    Legutóbbi panaszlevelem kapcsán a Miniszterelnökség részéről 2018. október 10-én beadványban fordultak a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságához, hogy vizsgálják ki a Filmtörvény vonatkozó paragrafusai alapján az általam megfogalmazott kifogásokat. Erről egy tájékoztató levelet kaptam. A jelenlévők és a sajtó nyilvánossága előtt kérdezem az MNV Zrt. Főigazgatóját, hogy tájékoztasson minket a vizsgálat eredményről.

     Önöket pedig kérem, hogy minden tisztességes és legális eszközzel: véleménynyilvánítással, például petíciókkal támogassák azt a szakmai tevékenységet, ami rendezné a magyar filmes szakma helyzetét. Olyan legyen a magyar filmgyártás, amelyben nem hamis értelmezéssel akarják átírni a történelmünket, és nem akarják deheroizálni egyik legnagyobb nemzeti hősünket, Hunyadi Jánost. Egy hiteles Hunyadi-film igénye sohase volt aktuálisabb, mint ma, amikor újabb muzulmán invázió érkezik dél felől. Szükségünk van megidézni hitelesen Magyarország és a keresztény Európa hősét, és ezt ne azok tegyék, akik a nándorfehérvári diadalt és Hunyadit nevetségessé akarják tenni, hanem olyan alkotók, akik korábbi munkáikkal bizonyították szakmai alkalmasságukat és a magyar nemzeti elkötelezettségüket.

Köszönöm, hogy meghallgattak, 

Deák-Sárosi László, PhD"

https://eszakfok.blogstar.hu/./pages/eszakfok/contents/blog/64913/pics/lead_800x600.jpg
Kereszténység,Publicisztikák,Stoffán
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?