ELLENZÉKI ÖSSZEFOSÁS (nem csak szimbolikusan)

Moonshine

    2/3 van, hivatalosan is! (Semmiféle hivatalos bejelentés, fel-és alájelentés nem érkezett az OVB-hez, kedves Ildikó(k).

    Mert minden volt ez az ellenzék az elmúlt négy év alatt, csak identitásképző, energikus, érték-vezérelt nem. De nem volt még például bármely jó vagy kiváló kormánydöntésnek a támogatója sem. De még mellette érvelője sem, ami mutathatta volna, hogy nem a magyarok kőpados ellenségei, egyébként: EU Parlamenti szavazásokkal a magyar közösség érdekei ellen! A rombolás mellékpártjainak Chipollái.  

    2/3, vagy elmondjuk még egyszer, Ildikó(k)?!

   Lám, vidékiként leparasztozva-prosztózva is maradt még annyi vér a pucánkban, hogy nyugodtan kijelenthessem az állandóan minket antiszemitázó, GENETIKUSAN ALATTVALÓNAK cinkelő magyar gyűlölőkről/nek: a gyászmunka utáni hamvaitok összesöprésének LEGJOBB ESZKÖZE NEM A ZAVARGÁSKELTÉS, de még csak NEM IS A PROVOKÁCIÓ-PANKRÁCIÓ GULYÁS-HISZTIJEI! Hanem tételesen: egy lapát és egy söprű. Vagy dózer, ugye, a shit nagyságára tekintve! Úgyhogy, legyetek kedvesek elvégezni a hazugságtörmelékeitek, propaganda-hulladékaitok, meg egyéb szaraitok elpucolását. (Call Dzsordzsi-apu, vagy pici gendere, aztán küldi a lét, s mondhatjátok: Thank you for your cooperation!).

Az megvan, hogy hányszor akartak bennünket megsemmisíteni? (Európa befogta fülét, szemét!) Kép: Terror Háza Múzeum, Bp.

    Ennek a nagytakarítás kérésnek három oka van. Egyrészt, más szemetét nem takargatjuk/takarítjuk, másrészt ki, mint veti ágyát, úgy pedri a pidercéjét! (Jelentsen is ez utóbbi bármit! – ezen midig sokat röhögök, egyébéként.) Nem utolsósorban pedig azért, mert „Európa lángol, itt béke van. Ezt már nemcsak a szavazók, hanem a külföldi befektetők is felismerték. Az ellenzék nem.” (K.G.) És mire lehullanak a levelek már arra sem fogunk emlékezni, hogy az LMP-ben ki kit vágott pofán és miért. Mindenesetre rájuk fért vice versa, mert az egész Látványos Mondatok Páviánjainak közössége úgy ahogy most van moral insanity.

   2/3 van, ahogy hallom még mindig, Ildikó(k), de az ellenzéki összefosásból senki nem gratulált – jaaa, rosszul hallottam, igen!

    Az utolsó nagy fegyverténye a Budapesten folytatott és folytatólagosan elkövetett flóra és fauna szennyezés megelégelésének bennem az, amit Megadja Gábor írt le, számomra egyfajta jogosan megbélyegző kulturális-morális tényként Budapest versus VÉGVÁRAK irracionalitásokat túlbuzgó médiamentalistáira: „Ám a természetét senki sem tudja megváltoztatni, így a haladó újságírók sem. A tanulság számukra az, hogy „le” kell menni vidékre felvilágosítani a vidéki embereket arról, hogy mi történik az országban, mert a felvilágosult budapestiek hangja nem jutott el ezekre a helyekre.”. Nos, tüncikéző haladókák, nálunk, Rácalmáson ez úgy van, hogy nem felmegyünk le közétek, hanem végváriként is tudjuk, hogy a jelenlét minősége egyáltalán nem keverendő össze a banánhámozó idiotizmussal, amit jelentéstelenül akartok átverni a többségen (frászt: mindenkin!). Jelentéstelen szavak és fogalmak mögé bújva, összemosva a sakktáblanégyzeteket a szürke ötven árnyalatára, ahol bizony a macska-fos jogai előbbre valók, mint a magyar nemzeti közösségben élők legtöbbségi jogai az annyiszor átpingált identitásunkhoz. Ugyanakkor fogalmatok nincsen arról, hogy egy kilogramm kenyér előállítási költségén túl, mi zajlik a háttérben az alvó magtól a lisztté válásig, vagy, hogy a liszt volt é előbb, vagy a mag?! Úgyhogy az egész rosseb-roadshow-tünci semmi egyéb, mint amit Kiszelly Zoltán ír: „Az egészet messzebbről nézve egy rajzfilmbeli flúgos futam képe rajzolódik ki, amelyben csak körbe-körbe futnak, és egyik versenyző sem éri el a célját.”.

     A ZÁSZLÓRÓL, Ildikó(k)!

   A tüntetésekhez összeszerzett zászló-kavalkád után az összes és még maradt ellenzékiben valami szivárvány ragyogott, nyilván: sokszínűség, Szürke Farkas meg a kígyók. A lényeget tekintve azonban egy-egy tüntetéseitek között semmi nem fog változni. Mégpedig egy a Renaud Camus, az Európai Ellenállás Nemzeti Tanácsának elnökétől származó pár sor, amit Magyarország miniszterelnökének írt:

    „mivel úgy gondoljuk, az invázió, gyarmatosítás és etnikai felcserélés mai drámája európai probléma, a közös kultúra ügye az egész kontinens számára; élet és halál kérdése az európai civilizációnak, azaz egy olyan nagy európai válságról van szó, melynek csak európai megoldása lehet. Egyetlen ország sem fogja tudni csak önmagát megmenteni.”

    Nekem, itt Rácalmáson egyetlen zászló van: Piros-Fehér-Zöld. (Más kérdés, hogy nálam a Szent Koronát tartó angyalok keze vacog benne középütt, akár a Don-nál! – igen, ez egy szakrális szimbólum!)

Ha változik az alapszín, majd szólok.

A lényeget tekintve azonban továbbra sincsen alku. Mégpedig abban, hogy EZT a többségi programot felülírni néhány tüntetéssel soha-soha nem fogjátok. Nem csak azért, mert nincsenek benne új elemek, hanem azért is, mert a régi bakelitjeiket már nem játszák egy olyan térben, ahol bennünket, magyarokat szólítanak meg és fel arra, hogy maradjunk zászlói annak a (meg)tervezett(!) fehér rasszirtásnak, aminek társadalmilag retardált tényeivel naponta szembesülnek a nyugat polgárjai KÉRIK Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort:

    „Nekünk segítségre van szükségünk. Az Ön segítségét kérem. Ezt téve pontosan tudatában vagyok annak, hogy mi, nyugat-európaiak kérjük Önöket, közép- és kelet-európaiakat arra a segítségre, amit nem kaptak meg tőlünk, amikor Önök voltak Európa megszállt része, amelyet lerohantak, megaláztak és elfoglaltak. A szabad Európa oldalt cserélt – az olyan embereknek köszönhetően, mint Ön.” (Renaud Camus)

    Egyébként szombaton éppen a hazám fővárosában leszek; így hívom vidékiként Budapestet. Azokkal találkozom majd, akik hasonló lélekjelenléttel, szerényen, de mégis huszárosan (ami azért éberséget és virtust is takar!) viseltük a harmadik 2/3-ot. is! És bármilyen furcsa, nincsen több időnk a gyásztemetősdi tüncikéitekre, meg a médiapankrátor közönségetek hűházásaira sem. Egyszer egy kisgyerek azt mondta a költőnek: „A vers az, amit mondani kell.” Nos, számomra/számunkra a haza: Magyarország. Itt és most, és holnap és folytatólagosan az is marad. Ezer évnél hosszabb idő óta még akkor is, ha ez olykor vérzivatarokkal járt, nem kis propaganda-pornográfiával spéklve kiirtási szándékunkat.

    Amit nem mondunk többet, mert most már el is hívtak bennünket. Azért, hogy segítsünk!

   Európán. Mint a honfoglalásnak nevezett visszajövetelünk óta annyiszor tették. Hívtak, s mentünk. 

    A haza tehát számunkra az, amit tenni kell.

    Tesszük.

Pálinkás István

Címkék: Publicisztikák
https://eszakfok.blogstar.hu/./pages/eszakfok/contents/blog/51558/pics/lead_800x600.jpg
Publicisztikák
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?